Igló (Spiská Nová Ves) és környéke
   Szöveg
   
Igló környékének természeti szépsége figyelmre méltó, a lakosság foglalkozása változatos. Környékéhez tartozik a
Szlovák Paradicsom teljes területe és részben a Szepes-gömöri Érchegység is. Az itt lakók főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de volt itt bányászat is -
Igló város önmagában egy bányaváros volt,
Korompán (Krompachy) pedig a rézérc és a réz feldolgozására egy modern ipari központ létesült.
   
Igló jellegzetessége a lencseszerű főtere. A főteret az újgótikus templomtorony uralja, ez egyben Szlovákia legmagasabb templomtornya. A katolikus templomban megmaradt egy rendkívül magas szentségtartó. Több érdeklődésre méltó egyéb épület is látható, köztük egy klasszicista evangélikus templom, egy barokk épület, amelyban ma a Szepesi Galéria található, a hajdani XVI szepességi városi tartomány székhelye, az ún. Provinciális ház szép stukkó díszítéssel, de figyelemre méltó a Reduta épülete a 20. század elején épült színházzal is.
   
Igló környéhez tartozik
Szepesolaszi (Spiské Vlachy) kisváros, ahol érdekesen összeépítették a középkori városházát a templommal,
Korompa iparváros, amely főleg a 19. század végén épült ki, valamint
Szepescsütörtök (Spiský tvrtok) és
Káposztafalva (Hrabuice) régi kisvárosok. Kevesen tudják, hogy a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna Szlovákia legszebb gótikus épülete. A régi építészetet megfigyelhetjük a káposztafalvai templom sekrestyéjén is, amely román stílusú elemeket tartalmaz. A jelentős Máriási család egyik rezidenciája
Márkusfalván (Markuovce) látható, nem csak a várrom, hanem egy reneszánsz kastély is, amelyben ma történelmi bútorkiállítás, valamint az egyedi Dardanellák (Dardanely) nevű nyaraló, ahol ma hangszerkiállátás található.
   
Nyilas (Hnilec),
Szepespatak (Hnilčík) és
Hollópatak (Mlynky) falvak érccel gazdak hegyek mélyén fekszenek.
Szepessümeg (Smiany) Szlovákia legnagyobb községe,
Letánfalva (Letanovce),
Szepestamási (Spiské Tomáovce) és
Betlenfalva (Betlanovce) községek a
Szlovák Paradicsom előterében találhatók.
Savnikban (Spisky tiavnik) a 13. századtól egy cisztercita kolostor központja volt, a haraszti (Chras nad Hornádom) kistemplom az egyik legrégibb Szlovákiában és az elpusztult Miloj községre csak a templomtorony emlékeztet. A
Szlovák Paradicsom Nemzeti Park szurdokaival, vízeséseivel, állat-és növényvilágával teljesen egyedi.