A Szepesség legjelentősebb turistacélja
Késmárk. Joggal.
Lőcse után a Szepesség második jelentős városa volt, ma építészeti kincsesbánya. Az 1717-ből származó artikuláris evangélikus fatemploma teljesen egyedi, de az új evangélikus temploma is feltűnő szokatlan keleti építészeti stílusával. Teofil Hanssen, dán építész műve. Szomszédságában található a régi, értékes könyvtárral rendelkező evangélikus líceum. Itt tanult P. O. Hviezdoslav, szlovák költő is. Figyelemre méltó a katolikus templom és környéke, a Szepesség legrégibb reneszánsz haranglábjával és a volt városi iskola épületeivel. A templom önmagában is értékes építészeti emlék késő gótikus íveivel, valamint több gótikus oltárjával és szobrával.
Késmárkhoz tartozik a vár is, melyet eredetileg a Zápolyák építettek, később a Thököly család birtoka lett. Érdekes múzeum van benne. A Jugenstil stílusban épült vasúti állomása is egyedi.
Késmárkon élt Grósz Alfréd tanár,
tátrarajongó és humanista, akinek szülővárosa nem mindennapi emlékművet emelt.
   
A közeli városok közül említsük meg
Szepesbélát (Spiská Belá), J. M. Petzval, a modern optika atyjának szülővárosát. Szülőházában ma fényképészeti és filmmúzeum van. Ne hagyjuk ki
Leibicet (źubica), valamint a termálfürdővel rendelkező
Ménhárdot sem. A nagyőri (
Stráky) kastélyban Mednyánszky László több festményét bemutató képcsarnok van. De van itt egy reneszánsz harangláb és egy freskókkal díszített gótikus templom is. A turisták figyelmét többnyire elkerülik a
Kakaslomnici (Vežká Lomnica) templom sekrestyéjének gyönyörű freskói és Sörkút (Výborná) templomának érdekes belső kiépítése.
   
Lándok (Lendak),
Zár és
Javorina (Tatranská Javorina) már jellegzetes építészeti stílusú tátrai települések.
Lándokon ma is népviseletben járnak. A lándoki templomban, amely eredetileg a kereszteseké volt, a legrégibb szepességi kereszt található, de más emlékeket is rejteget.